Új névtörvény: szigorítások léptek életbe

Jelentős változás lépett életbe a magyar névadási gyakorlatban: lezárult az az időszak, amikor a szülők egyéni kérelemmel új utónevek felvételét kezdeményezhették az anyakönyvezhető nevek hivatalos listájára. Az új szabályozás alapjaiban alakítja át a rendszert, amely az elmúlt években teret engedett a különleges, sokszor megosztó névválasztási ötleteknek.

Korábban rendszeresen kerültek a nyilvánosság elé az elfogadott és elutasított névkérelmek, hiszen egyre többen szerettek volna gyermeküknek egyedi, figyelemfelkeltő nevet adni. A Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévbizottsága azonban gyakran elutasította a túlzottan szélsőséges javaslatokat, mint például a Pandémia vagy a Radiátor. A tavaly augusztusban hatályba lépett új névtörvény azonban végleg lezárta ezt a gyakorlatot: az anyakönyvezhető utónevek listája rögzítetté vált, és egyéni kérelemmel többé nem bővíthető.

A jogszabály indoklása szerint a szigorítás célja a magyar utónévkincs védelme és a nemzeti identitás megőrzése. A döntési jogkör a nyelvészekből álló bizottságtól a kulturális és innovációs miniszterhez került, aki rendeletben határozza meg a hivatalos névlistát. Szakértők szerint az elmúlt években a külföldi filmsorozatok és a popkultúra is jelentős hatással voltak a névválasztási trendekre, ami sokszor indokolatlanul különleges, később akár hátrányt jelentő neveket eredményezett.

Az új szabályozás nemcsak az utónévlista bővítését állította le, hanem annak felülvizsgálatát is elindította. Az Utónév-engedélyezési Bizottság több mint 280 névkérelmet vizsgált meg, amelyek közül mindössze egyet, a Vinkát fogadták el. Emellett közel 200 olyan, már meglévő nevet is áttekintettek, amelyeket jelenleg senki sem visel Magyarországon. Ezek közül 145 név törlését javasolták, így ezek a jövőben nem lesznek anyakönyvezhetők.

Mindezek ellenére a névadási szokások továbbra is változnak. A klasszikus utónevek, mint a János vagy a Mária, egyre inkább háttérbe szorulnak, miközben a modernebb nevek – például a Hanna vagy a Dominik – továbbra is a legnépszerűbbek közé tartoznak. Bár az egyedi névválasztás lehetősége jelentősen beszűkült, a döntéshozók szerint az új irány elsősorban a gyermekek érdekeit és a kulturális értékek megőrzését szolgálja.