Megszavazta a parlament a polgármesteri bérek befagyasztását - a Fidesz Frakció nemmel szavazott
Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvénymódosítást, amely befagyasztja a polgármesterek illetményét, megszünteti a számukra járó havi költségtérítést, valamint a vármegyei közgyűlési elnökök díjazását is jelentősen csökkenti.
A javaslatot 135 igen és 51 nem szavazattal fogadták el, tartózkodás nem volt. A Fidesz Frakció nemmel szavazott.
A most elfogadott szabályozás értelmében a polgármesterek fizetésének alapja továbbra is a 2024-es nemzetgazdasági átlagkereset marad, vagyis elmarad az a július 1-jétől automatikusan járó béremelés, amelyet a tavalyi átlagbér-emelkedés indokolt volna. Emellett megszűnik az illetmény 15 százalékának megfelelő, számla nélkül felvehető havi költségtérítés is.
A vármegyei közgyűlések elnökeinél ennél is nagyobb a változás: az illetményük számítási szorzója a felére csökken. A törvényjavaslatot a Tisza Párt képviselője, Szabó Tibor nyújtotta be. Az indoklás szerint az intézkedés célja a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás, valamint annak megakadályozása, hogy a nemzetgazdasági átlagkereset emelkedése automatikusan magasabb juttatásokat eredményezzen az önkormányzati vezetők számára.
A javaslat benyújtásakor Magyar Péter is arról beszélt, hogy az intézkedés az „önmérséklet és az alázat” jegyében történik, és szerinte a vármegyei közgyűlések jelenlegi működése nem indokolja a korábbi bérezést. A parlamenti vita során ugyanakkor több ellenérv is elhangzott.
A Fidesz részéről azt hangsúlyozták, hogy a települések vezetése komoly felelősséggel járó munka, amelyet megfelelően kell megbecsülni. Korábban a frakció részéről ugyan jelezték, hogy támogatnak minden ésszerű költségcsökkentési törekvést, végül azonban a benyújtott törvényjavaslatot nem támogatták, és a Fidesz Frakció egységesen nemmel szavazott.
V. Németh Zsolt képviselő a közösségi oldalán úgy fogalmazott: "Világossá vált, hogy a Tiszában fehér hollónak számítanak a polgármesterek, nem értik az önkormányzati világot és amúgy is mindenkit gyanúsan méregetnek, aki április 12 előtt bármilyen választott közéleti funkciót betöltött az országban."
A javaslat már a benyújtásakor komoly vitát váltott ki az önkormányzati világban is. Több polgármester – köztük ellenzéki településvezetők is – arra figyelmeztettek, hogy a települések problémáit nem a polgármesterek fizetése okozza. Szerintük a valódi gondot az önkormányzatok szűkös mozgástere, a forráshiány és az egyre növekvő feladatok jelentik. Többen attól tartanak, hogy hosszabb távon a kisebb településeken még nehezebb lesz alkalmas vezetőket találni, ha a felelősséghez képest egyre kevésbé lesz versenyképes a javadalmazás.
A kérdés különösen érzékenyen érintheti a vidéki településeket. Egy polgármester ma nem csupán képviseli a települést, hanem pályázatokat készít elő, fejlesztéseket koordinál, intézményeket működtet, válsághelyzeteket kezel és napi kapcsolatot tart a lakossággal. Sokak szerint ezek a feladatok indokolják, hogy a bérezés ne politikai szimbólummá, hanem a felelősséghez igazodó szakmai kérdéssé váljon. A parlament döntése július 1-jétől lép hatályba, így az idei automatikus béremelés már nem valósul meg az önkormányzati vezetők számára.