Tovább erősítenék a magyar borágazat támogatását
A szőlő- és borágazat támogatása továbbra is kiemelt cél – hangsúlyozta Viski József, az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára a Borkonferencián. Elmondta: a kormány elkötelezett amellett, hogy a jövőben is megfelelő források álljanak rendelkezésre a szőlőtermesztők és a borászatok támogatására.
Az államtitkár beszédében kitért arra is, hogy az Európai Unió egy olyan javaslatot terjesztett elő, amely 2028-tól jelentősen csökkentené a közös agrárpolitikára fordítható forrásokat egyes tagállamokban. A magyar kormány azonban minden lehetséges fórumon azon dolgozik, hogy ezt a javaslatot módosítsák, és a jövőben is biztosított legyen a jelenlegi támogatási szint.
Mint elhangzott, a szőlő- és bortermelés szinte minden területére kiterjednek különböző támogatási formák. Ezeket nagyrészt a közös agrárpolitika keretében biztosítják, amely egyszerre jelent lehetőséget és szabályozási keretet a gazdálkodók számára. Magyarország 2020-ban döntött arról, hogy a közös agrárpolitikai forrásokat 80 százalékos nemzeti társfinanszírozással egészíti ki, annak ellenére, hogy az uniós források évről évre csökkennek.
Az államtitkár kiemelte: a borfogyasztás népszerűsítése és a borkultúra erősítése folyamatos feladat. A magyar bor nem csupán gazdasági és gasztronómiai érték, hanem fontos kulturális örökség is, amelynek megőrzése közös felelősség.
A statisztikák szerint a világ borfogyasztása 2023-ról 2024-re mintegy 3 százalékkal csökkent, a magyar borexport azonban több mint 15 százalékkal növekedett. A kedvező tendencia 2025-ben is folytatódott: mintegy 40 millió liter palackos magyar bor került külföldre, ami 4,5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
A konferenciát megnyitó előadásában Rókusfalvy Pál, a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy a Magyar Bormarketing Ügynökség stratégiája három fő pillérre épül: a Kárpát-medence vulkanikus talajára, az egyedi magyar szőlőfajtákra, valamint a történelmi borvidékekre épülő márkákra. Hangsúlyozta, hogy a jövőben kiemelt szerepet kap a külpiacok erősítése és a magyar bor exportjának növelése, miközben fontos cél a felelős borfogyasztás népszerűsítése is. A külpiaci jelenlét bővítéséhez jelentős anyagi forrásokra van szükség, ezért a marketingköltségek növelése is napirenden van.
A célpiacok között kiemelt szerepet kap az Egyesült Államok és több ázsiai ország is, ahol az online médiakampányok és a helyi ügynökségek munkája nagy segítséget jelent a magyar borok népszerűsítésében. A kormánybiztos szerint a magyar bor a globális gazdasági nehézségek ellenére is képes erősíteni külpiaci pozícióját. Míg 2023-ban 1,12 millió hektoliter bort exportált Magyarország, addig 2024-ben már 1,29 millió hektoliter került külföldre, ami 15,5 százalékos növekedést jelent. Az export értéke ugyanebben az időszakban 18 százalékkal emelkedett. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a német piac különösen jól teljesít. Míg 2022-ben az exportált borok 30 százaléka számított minőségi bornak, addig 2025-re ez az arány már 37–40 százalékra nőtt. A szakemberek szerint a magyar bor exportteljesítménye a következő években tovább erősödhet.
Forrás: kormany.hu