Szolidaritási adó – nem csak politikai, komoly gazdasági kérdés is

Egyre több magyarországi település vezetője kérdőjelezi meg a városi szolidaritási adó befizetésének jogosságát és fenntarthatóságát. A választás utáni napokban Keszthely polgármestere, dr. Tóth Gergely is bejelentette: nem kívánja befizetni az állam által előírt összeget.

Hasonló álláspontra helyezkedett korábban Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely, valamint Nagykanizsa városvezetése is.

A szolidaritási hozzájárulás célja eredetileg az volt, hogy a tehetősebb önkormányzatok nagyobb szerepet vállaljanak a gyengébb anyagi helyzetben lévő települések támogatásában. Az elmúlt években azonban több városvezető szerint az adó mértéke aránytalanul magas lett, és jelentős terhet ró a helyi költségvetésekre, veszélyeztetve a közszolgáltatások finanszírozását. 

A mostani ellenállás ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel az állami költségvetés szempontjából. Amennyiben több önkormányzat is megtagadja a befizetést, az több milliárd forintos bevételkiesést eredményezhet. Ez a hiány vagy az állami kiadások csökkentését, vagy új bevételi források keresését teheti szükségessé.

Felmerül az a lehetőség is, hogy a kormányváltás után a szolidaritási adó rendszere átalakul, vagy akár teljesen megszűnik. Ebben az esetben azonban az államnak más módon kellene biztosítania az önkormányzati finanszírozás egyensúlyát. Szakértők szerint szóba jöhetne például az állami támogatások újraelosztása, célzott fejlesztési források növelése, vagy egy igazságosabb, differenciált hozzájárulási rendszer kialakítása.

Tény: a jelenlegi helyzet tehát nem csupán politikai vita, hanem komoly gazdasági kérdés is.

Fotó: Wikipédia/Keszthely