Nagy Bálint: A Hévízi Tófürdő jövőjéről kell beszélni, nem egy fel nem használt átmeneti keretről

Az elmúlt napokban ismét a politikai viták középpontjába került a Hévízi Tófürdő ügye. A térség kormánypárti országgyűlési képviselője, Varga Balázs arról posztolt a közösségi oldalán, hogy a Fidesz-kormány magára hagyta a Hévízi Tófürdőt és még azt a 300 millió forintos támogatást is visszavette, amelyet a Tófürdő ideiglenes funkciókiváltására biztosított. A kérdés azért érdemel tisztázást, mert a vita egy olyan beruházás körül zajlik, amelynek végső célja nem egy átmeneti épület létrehozása, hanem a Hévízi Tófürdő teljes, több tízmilliárd forintos fejlesztése. Erről kérdeztük Nagy Bálint országgyűlési képviselőt.

Mi történt pontosan a Tófürdő A épületével?

Köztudott, hogy tavaly tavasszal derült ki: a Tófürdő A épületénél komoly statikai problémák jelentkeztek. A rendszeres monitorozás mellett a kórház vezetése több független statikai szakvéleményt is bekért, és ezek alapján egyértelművé vált, hogy az épület állapota két vizsgálat között váratlanul nagy mértékben romlott. A lezárás felelős döntés volt. Emberéletekről és biztonságról beszélünk, ilyen helyzetben nem lehet kockáztatni.

A lezárással azonban fontos szolgáltatások estek ki. Hogyan próbálták megoldani a helyzetet?

A Tófürdő vezetésével és a szakmai irányítással azonnal megkezdtük a közös munkát. Mindenki egyetértett abban, hogy a kieső funkciókat pótolni kell, hiszen ez nemcsak a gyógyászati ellátás, hanem a helyi turizmus és a hévízi szállásadók szempontjából is létfontosságú. A szakma akkor azt javasolta, hogy gyors megoldásként egy ideiglenes létesítményt hozzunk létre. Ennek megvalósítására biztosított a kormány nettó 300 millió forintot.

Miért éppen 300 millió forintot?

Ennek technikai oka volt. A szakemberek gyors beavatkozást kértek, a nettó 300 millió forintos keret pedig olyan eljárási lehetőséget biztosított, amellyel rövidebb idő alatt lehetett volna megvalósítani a beruházást. Ha ennél magasabb összegről beszélünk, egészen más közbeszerzési szabályok lépnek életbe, ami jelentősen lassította volna a folyamatot. A szakmai számítások alapján akkor úgy tűnt, hogy ez elegendő lesz és a gyorsaság fontos szempont volt.

Végül mégsem épült meg az ideiglenes létesítmény. Miért?

Amikor a szakemberek elkezdték az előkészítést és a piaci szereplőktől konkrét ajánlatokat kértek, kiderült, hogy a valós költségek jóval magasabbak annál, mint amivel eredetileg számoltak. A rendelkezésre álló nettó 300 millió forintos keretből a beruházást nem lehetett megvalósítani. Fontos hangsúlyozni: nem arról van szó, hogy valaki elvette a pénzt egy működő projekt elől. Egyszerűen nem volt olyan megoldás, amelyet ebből az összegből meg lehetett volna valósítani. Így az eredetileg tervezett "gyors" átmeneti megoldást a szakemberek nem tudták véghez vinni.

Közben azonban elindult a teljes Tófürdő fejlesztésének előkészítése is.

Igen, és ez a lényeg. Már korábban, az előző önkormányzatnál is tervben volt a Hévízi Tófürdő átfogó fejlesztése, amibe én országgyűlési képviselőként csöppentem bele. Azt láttam, hogy a korábbi elképzelések mögött nem volt megfelelő társadalmi egyeztetés a helyiekkel. Egy ilyen jelentőségű beruházást nem lehet a hévíziek támogatása nélkül végrehajtani. Ezért kezdeményeztem, hogy a kormány újra napirendre vegye a Tófürdő ügyét. Ennek eredményeként több stratégiai jelentőségű döntés született a tavalyi évben. A legfontosabb az volt, hogy a fejlesztés során egyben kezelik a gyógyászati és a turisztikai funkciókat. Korábban voltak olyan elképzelések, amelyek szétválasztották volna a kettőt, én azonban a szakma álláspontja mellé álltam. Ezért komoly vitákat is felvállaltam egyes politikusokkal szemben. A szakemberek ugyanis egyértelműen azt képviselték, hogy Hévíz esetében az egészségügynek kell az alapot adnia, és erre épülhet a turizmus. A Hévízi-tó értéke éppen ebben az egységben rejlik. Nagyon fontos stratégiai lépés volt az is, hogy már képviselőségem első évében sikerült elérni, hogy a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő közvetlenül az Országos Kórházi Főigazgatóság alá kerüljön, ami nagyobb önállóságot és gyorsabb, egyszerűbb döntéshozatalt biztosít az eredményes működés érdekében. A kormány végül a Tófürdő teljes megújítása mellett döntött, amely a tóra épített infrastruktúrát, a fedett fürdőt és a kiszolgáló létesítményeket egyaránt magába foglalja.

Hogyan kapcsolódik ehhez a most zajló tervpályázat?

A nyílt tervpályázat éppen azért fontos, mert először meg kell tudnunk, milyen fejlesztési koncepció valósul meg. A pályázat nyáron zárul le, ezt követően lehet kiválasztani a nyertes tervet. Ha már látjuk, hogy pontosan hol és milyen létesítmények épülnek, akkor azt is meg lehet határozni, hogy a beruházás idejére hol érdemes kialakítani a funkciókiváltáshoz szükséges ideiglenes épületet. Az átmeneti megoldásra továbbra is szükség lesz, hiszen a Tófürdő szolgáltatásainak a teljes építkezés alatt működniük kell. Az viszont már most látszik, hogy ez a beruházás több tízmilliárd forintból fog megvalósulni, és nem csak Hévíz, hanem az egész térség turizmusa szempontjából kiemelt jelentőségű.

Mit tart most a legfontosabb kérdésnek a Hévízi Tófürdő jövőjével kapcsolatban?

A legfontosabb kérdés ma már nem az, hogy mi történt a korábban biztosított átmeneti kerettel, hanem az, hogy hol tart a Tófürdő teljes megújításának előkészítése. Éppen ezért a tegnapi napon írásbeli kérdést nyújtottam be az Országgyűlésben Dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszternek. Arra várunk választ, hogy a nyáron lezáruló tervpályázatot követően hogyan halad tovább a beruházás előkészítése, mekkora forrást kíván a kormány biztosítani a fejlesztésre, és milyen ütemezéssel lehet számolni a megvalósítás során. A hévízieket, a térség turisztikai szereplőit és a gyógyulni érkező vendégeket elsősorban ezek a kérdések érdeklik. Ezért tartom fontosnak, hogy a közéleti vita is erről szóljon. A Hévízi Tófürdő ügyében tehát nem egy fel nem használt, átmeneti célra szánt 300 millió forintos keret a valódi kérdés, hanem az a több tízmilliárd forintos fejlesztési program, amely hosszú évtizedekre meghatározhatja Hévíz jövőjét. A következő hónapok legfontosabb feladata, hogy a lezáruló tervpályázat után világossá váljon a beruházás ütemezése, finanszírozása és megvalósításának menetrendje. Ez az a kérdés, amelyre a térség joggal vár választ.